Múlt hét végén Mamalilához mentünk Vásárosnaményba. Egész tűrhető volt az út, bár kicsit féltem tőle, mert Julcsikának akkor már folyt az orra. Beni nagyon megörült, amikor meglátta anyukámat, és a lelkesedése átragadt Julcsikára is, mert neki is járt keze-lába.
És íme a képek:

From FOTÓKÖNYV 2009

From FOTÓKÖNYV 2009

Sajnos Beninek is sikerült megfáznia, így a hét első felében nem ment oviba. Első nap még elég bágyadt volt szegénykém, de aztán már zsiványkodott. Persze így a csütörtöki oviba menés nem volt egyszerű, hatalmas műsort csinált indulás előtt. Ilyenkor fáj a szívem érte, de annyit fejlődött mióta oviba jár!
Julcsánk szépen nő, és ő is önállósodik. Komoly kilenc hónapjával úgy döntött, hogy ciki pürésített kajákat enni, és egy ropi megszerzésével be is bizonyította, hogy érett a feladatra. Olyan gyönyörűen harapta, rágta, hogy meggyőzött. Persze minden kajából kér, hol van már a megfontolás, hogy mit szabad és mit nem…?!
Egyre ügyesebb, már 4-5 másodpercig álldogál elengedett kézzel, és az ágy mellett már úgy közlekedik két lábon, hogy félelmetes. Ha talál valami mozdítható tárgyat (játékdoboz, babatornázó, Beni kisasztala), akkor azt használja járókeretként.
És most már egyedül száll le az ágyról. Nagyon élvezi! Olyan büszkén néz rám mindig, amikor végre leért!