Kis Lili és a Csillagtánc Csodája 2. rész

4. Fejezet: Az Elszánt Utazás

Ahogy a hajnal első sugarai átszűrődtek az erdő lombjain, Lili és mindegyik erdei barátja, a mókusok, baglyok, őzikék, és a szarvasok, összegyűltek a tisztáson. Lili, a kis csillogó bundájú nyuszi, izgatottan mesélt nekik Csillogóról, a kis csillagról, aki nem tudott eléggé ragyogni, hogy részt vegyen a Csillagtáncban.

„Segítenünk kell neki!” hirdette Lili. „Csillogónak is ott a helye a Csillagtáncban, mint minden csillagnak.”

Egy bölcs, öreg bagoly, akit mindenki csak Bölcs Búhónak hívott, csatlakozott hozzájuk, és egy régen elveszett drágakőről mesélt, amelynek a fénye még a csillagokét is túlszárnyalhatja. „Ezt a követ csak a legtisztább szívű állatok találhatják meg,” mondta Bölcs Búhó. „És ez segíthet Csillogónak újra ragyogni.”

Lili szeme csillogott a reménytől. „Akkor azonnal meg kell keresnünk ezt a drágakövet!” kiáltotta izgatottan.

Az állatok izgatottan bólogattak, és egyetértettek abban, hogy segítenek Lilinek ebben a nemes küldetésben. Az erdő mélyén, ahol a napfény alig szűrődött át a sűrű lombkoronán, útnak indultak, hogy megkeressék a titokzatos drágakövet.

Ahogy az erdőt elhagyták, a táj nyílt síkságokká változott. A szél suhogó füvet ringatott, és a távolban a hegyek óriási árnyékot vetettek a földre. Az útjuk kezdete után nemsokkal találkoztak egy kis teknőssel, aki szomorkodva kereste az anyukáját.

„Kérlek, segítsetek nekem megtalálni az anyukámat!” mondta a kis teknős.

Egyik barátjuk, egy ifjú szarvas, habozott. „Szeretnénk, de sietnünk kell. A Csillagtánc kezdete előtt csak kilenc napunk van!”

Lili azonban határozott volt. „Nem hagyhatjuk itt ezt a kis teknőst. Segítenünk kell neki!”

Így hát, a kis teknős vezetésével, elindultak az anyukáját keresni. Órákon át járták a síkságokat, míg végül egy folyópart szélén megtalálták a kis teknős anyukáját.

„Ó, köszönöm nektek!” mondta a teknős anyuka. „Nagyon aggódtam érte.”

Amikor megtudta, hogy Lili és barátai miért sietnek, azt mondta: „A virágoskert közepén található a legbölcsebb bagoly. Ő biztosan tud nektek segíteni.”

Lili és barátai hálásan bólintottak, és elköszönve a teknősöktől, újra útnak indultak.

5. Fejezet: A Bölcs Bagolyhoz Vezető Út

A nap már magasan járt az égen, mikor Lili és társai a virágoskerten át haladtak. A virágok színes kavalkádja kápráztatta a szemüket, a levegő illatos volt, és a méhek zümmögése töltötte be a környéket.

„Biztosan közel vagyunk,” mondta Lili, miközben a színes virágok között haladtak előre.

Az útjukat egy hatalmas tölgyfa állta el, melynek vastag ágai alatt egy tekintélyes, szürke tollú bagoly ült. Ez volt a virágoskert legidősebb és legbölcsebb lakója.

„Jó napot, nagy bölcsességű bagoly!” köszöntötte Lili tisztelettel.

A bagoly lassan fordította a fejét, és mély, bölcs tekintettel nézett rájuk. „Mit keresnek itt, kis állatok?” kérdezte mély hangon.

Lili elmesélte neki Csillogó történetét, és hogy keresik a titokzatos drágakövet, amely segíthet a kis csillagnak újra fényesen ragyogni.

A bagoly gondterhelten bólintott. „Igen, ismerem ezt a drágakövet. Sokan keresték már, de kevesen találták meg. Csak a legtisztább szívűek képesek megtalálni. Menjetek a hegyek felé, ott, ahol a nap első sugarai érintik a földet, ott találjátok meg az utat, ami a drágakőhöz vezet.”

Lili és barátai köszönetet mondtak a bölcs bagolynak, és újra útnak indultak, tele reménnyel és elszántsággal, hogy megtalálják a drágakövet, és segítsenek Csillogónak a Csillagtáncban részt venni.

Kedvencünk a poszthoz: Nyuszifül szundikendő erdei állatok mintával